Magyarország 2020-ban újabb világeseményt rendez, a katolikus hitvallást megerősítő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust.  Nem olimpia, de azért mégis villanthat valamit a katolikus világban Magyarország! De mit keres ennek az előkészítő bizottságában a Kúria és az Alkotmánybíróság elnöke? 

Bár illene értenem a katolikus oltáriszentség (eucharisztika) misztériumát, kb. annyira tudom felfogni, mint mondjuk a lubavicsi csodarabbi mondandóját. Tehát az eucharisztika fogalom rejtélyének föloldását nem az alábbi bejegyzéstől kell várni!

Az előkészítő bizottság tagja többek között a rendezvény védnökségét „életre hívó” Erdő Péter katolikus bíboros. A bizottság elnöke a többszörös elnök Áder János köztársasági elnök; Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes,Tarlós István főpolgármester, Pintér Sándor belügyminiszter, Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke. Ők nyilván ihletetten tudnak majd prédikálni az eucharisztika misztériumáról. 

A tervek szerint az eseményre – legalábbis erre hivatkozva - 20 milliárd forint  állami támogatást adnak (a pénz elosztását éppen nemrég változtatták), ezen belül egy új, nagy befogadású csarnok építését is tervezik 

Volt már ilyen kongresszus Budapesten, 1938-ban. Akkor az Eucharisztikus  Világkongresszus első eseménye több ezer rendőr részvételével az államrendőrség szentáldozása volt a Bazilikában. „Ha a rendőr imádkozik, nyugodt lehet a család, a hitves, a társadalom és a haza” – fogalmazott akkoriban az egyik szónok. Olyan szép, hogy egy konyhai falvédőre is föl lehetne hímezni. ..

Mint említettük, az egyik védnök Orbán újrázó belügyminisztere, Pintér. Ennek ellenére valószínűtlen, hogy 2020-ban a magyar rendőrség a Bazilikában egy hasonló szentáldozással növelné a Kongresszus fényét. Persze élvezettel figyelném, ahogy Pintér élő adásban, egy misén magyarázná a szentség csodáját; de a belügyminiszter mostani, oltári szerepvállalását egy nagy tömegeket vonzó, országos turisztikai esemény biztonságért való felelősség indokolja. 

Tarlós részvétele praktikus szempontokból jobban megkérdőjelezhető. Budapesti főpolgármesterként magától értetődő lenne a szerepe ebben az idegenforgalmi rendezvényben, de ezek az istenverte katolikusok szeretnek gyalogolni, például körmenetben! Márpedig az autóközlekedést piedesztálra emelő Tarlós az ilyen sétafikálókat – az ide-oda futkosásról ne is beszéljünk - eléggé rühelli. Lehet, hogy a főpolgármester úgy hiszi, hogy autós felvonulás is lesz, mert jön Ferenc pápa a pápamobillal? Vatikáni forrásaink azonban határozottan állították, hogy a pápa nem jön Budapestre ez alkalomból, de Tarlóst egyébként se engednék beülni a pápamobilba! Tarlós szerepe tehát mindenképpen feleslegesnek tűnik.

Áder János fővédnöksége még inkább beleférne ebbe a konstrukcióba, bár megjegyzendő, hogy 1938-ban a protestáns Horthy „természetesen” nem lehetett védnök a katolikus rendezvény fölött, így maradt Horthyné. Felekezeti okokból Orbán Viktor sem jöhetett most szóba, Orbánnéval ezzel kapcsolatban nem jelentek meg hírek...

Az eddig említettek szerepvállalása még csak-csak magyarázható, az viszont már a legkevésbé sem, hogy mit keres az ilyen hitvalló rendezvény védnökei között a magyar bíróság két csúcsszervezetének, a Kúriának és az Alkotmánybíróságnak az elnöke, Darák Péter és Sulyok Tamás?

Ha ők úgy gondolják, vallják meg a hitüket a templomban, a barátaik között, vagy ha már nincs templomuk, ott, ahol hitük szerint kell! Az elvileg független bíróságok első embereitől nem fogadható el az ilyen szerepvállalás!

Főbíráink a hitbuzgalmi szeánszaikon védnöki pozíciójukban is befolyásolhatják, hogy a 20 milliárdra tervezett, minden bizonnyal többszörösére emelkedő állami támogatásokat a szentlélek akaratának megfelelően folyatják-e el, vagy sem! Később aztán bíróként esetleg ítélkezhetnek, vagy befolyásolhatják annak megítélését, hogy történt-e visszaélés az általuk is ellenőrzött pénzosztásban?

A szentségit!